2018. június 13., szerda
jeges tenger és hideg szél
Zordon északi tájakon járunk, ahol a hideg szelek és a jeges tenger az úr. Ez a két természeti elem alakítja évezredek óta a tájék arculatát. A csontig hatoló szél marcona erődökké koptatta az egykoron bőven termő hegyoldalakat, a jéghideg víz pedig sziklás öblöket vájt tenger és a szárazföld találkozásához.
2018. május 28., hétfő
vendégház a tavaszhoz
Purintán kis vendégháznál végződik a szépen kiépített folyón is átívelő út, ahol a fáradt utazó magában lehet a természettel, amely így tavasz tájékán a legszebb arcát mutatja. A kopár mező lassan kiszíneződik a csendes tavacska pedig halak játszóteréül szolgál.
2018. május 17., csütörtök
stég a szabadságba
Mint egy nyitott kapu mögötti végtelen út, ami a szabadságba vezet-úgy sejlik fel előttünk ez a pirkadatban révedező tópart ahol régi halászstég szolgálja a kiindulópontot az elrugaszkodáshoz mindennapi megszokott életünkből.
2018. május 9., szerda
Őszi erdőt tavasszal
Persze tudom ősz már régen volt, sőt már nyakunkon a nyár, de ez a kép hiába készült ősszel mégis olyan vidám hanugalatot ébreszt. A nyugodt vizű tó szinte úszásra csalogat, a vizet körülvevő erdő pedig mágikus hátteret nyújt. Az ősz millió színe mesésen kezdi el kiszínezni a faleveleket a bársonyos napfény pedig remek társa ebben a munkában.
2018. április 27., péntek
meseszép vízesés a párás erdőben
Meseszép ez a vízesés, és dícséret illeti meg a fényképészt is, hogy ennyire remek technikával örökítette meg. A víz fáradhatatlanul zuhog lefelé a hegyről, és koptatja az öreg sziklákat az évek során miliméterről-miliméterre. A vízesés köré lombosuló erdő pedig visszaveri a vízpermetet, ezzel képezve nehéz párás levegőt a környéken.
Címkék:
erdő,
hegyi_patak,
szikla,
vízesés
2018. április 16., hétfő
elhagyatott skót kastély
A juhok ugyan szép egyenletesre legelik a füvet az elhagyatott kastély körül, de ez ne tévesszen meg senkit. Magát az épületet már sem kívül, sem belül nincs aki gondozza. A gyér szigeti növényvilág csak lassan képes visszahódítani magának, de elsősorban a futónövények már elkezdték maguk alá gyűtni a távolról összehordott sziklákból épített kastélyt.
2018. április 4., szerda
a szivárvány peremén
A lehető legjobb helyen állt a kép készítője ahhoz, hogy ezt a különleges aspektusú fotót lője. Az árnyék és a fény határán, a könnyező felhők és a tiszta napsütés választóvonalánál élénk szivárvány bontakozott ki, ahogy már ezt a természet ismerői tudhatják. A háttérben a hegyek lábára olvadt hó az idők során medert vájt a szikár talajba.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






